Címke: kemoterápia
-
kemó_6
(2017 november) Mostanra már biztos unod, én is untam – miközben arról beszélgettünk az onkológussal, hogy azért azt a nyomorult szteroidot valahogyan mégiscsak bent kéne tartani legalább egy 5 percig, hogy felszívódjon, az anticipátoros hányás kifejezéssel gazdagodott a szókincsem. Hiába igyekeztem végtelenül tudatosan kirántani magam a spirálból, már a fertőtlenítő szaga, sőt a kórház puszta…
-
Kapucnis pizsamák előnyben
(2017 november) Ebben a közel három hetes kemó-szünetben a szobanövény-állapotot egy életmű-díjra jelölt éti csiga megfontoltsága váltotta. Csak semmi kapkodás vagy habzsolás, a gyenge immunrendszerem miatt tilos lett bejárni a munkahelyemre és ajánlott lett tartani a távolságot a közösségbe járó családtagjaimtól (hol volt még akkor a covid sokadik hulláma, hogy mindezt egy vállrándítással nyugtázzuk), ám…
-
kemó_5
(2017 október) – Hagyd el, ez egy ilyen kocsma – mondta a kedvenc nővérkém, amikor a nehezen bekötött infúziót kis híján kirántottam a karomból, mert a vesetálat eltévesztve tétován a padlóra hánytam. Kedvesem megsimogatta a hátam, a következő pillanatban pedig már a takarítókért füttyentett. Átfutott az agyamon, hogy esetleg szégyellhetném magam, de valahogy nem kívánta…
-
kemó_4
(2017 október) Az immunrendszer gyengülésével párhuzamosan a nyakamra mászott az ősz is a maga vírusaival. Ami a gyerekeimnek egy nap fekvést jelentett, az nekem négynapos csúszást hozott a kezelésben, ám amint tiszta labort (azaz a kemóhoz elegendő fehérvérsejtet) tudtam produkálni, robogott tovább velem a vonat. Némi vénakeresgélést követően már csorgott is belém a negyedik adag…
-
Huszonkét levél
(2017 szeptember) Ahogy egy gyorsvonathoz illik, a kemó is leszakítja a sínre belógó ágakat. Éreztem, hogy ez a harmadik kör már finoman belekarmolt a tartalékaimba is. Még hagyott szépen felállni, de már hosszabb időbe telt mindez, és a nyálkahártyám is több találatot kapott. A szert, ami megvédhette volna, előtte is, utána is rendre kihánytam, de…
-
kemó_3
(2017 szeptember) A harmadik kemó, mint a gyorsvonat, úgy robogott át rajtam. Az óriás nem jött, a hányás viszont már az első estén bekopogtatott, és bármilyen ürüggyel próbáltam lerázni, szoros emberfogásban velem maradt két teljes napig. Hát jó, akkor maradj, mormogtam magamban, majd elmész, ha elfogy itt a dolgod. Nagymutató előzte kismutatót, másodpercmutató előzte nagymutatót,…
-
Az igazság pillanata
(2017 szeptember) Amint elmúlt a szédülés is, és stabilan bennem maradt az elfogyasztott táplálék, máris kezdtem a felépítést: emelt dózisban vitaminok, ásványi anyagok, a csodálatos moringa, és annyi bogyólé, hogy ha Aprajafalván kértem volna letelepedési engedélyt, Törpapa kérdezés nélkül üti rá a papíromra a pecsétet. A napi rutinok alig észrevehetően hosszabbak és nehézkesebbek, az ízek…
-
kemó_2
Egy színes kockás kendőt választottam a második menetre. Nem a legszellősebb darab augusztusra, de fiatalnak és élettelinek éreztem benne magam. Meg aztán, gondoltam, ha melegem lesz, majd leveszem, akinek nem tetszik a kopasz fejem, legalább beszélgethet erről. Mit hallgassak, mégis milyen zene illik a második kemóra vezető úthoz? Miközben ezen gondolkodtam, elnémult a fülhallgatóm. Sebaj,…
-
Ajánlatok
Komfortzónán kívül a Jóistennek tett ajánlataim folyton változnak: óránként, naponta, hetente egyre kevesebbet, egyre szerényebben kérek. Mintha csak puhatolnám, mi sok még neki, és mit tud már elfogadni. Mintha csak puhatolná, mi sok még nekem, és mit tudok már elfogadni. Nézzék meg, persze, csak legyen valami jelentéktelen kis ciszta! Szúrják meg, ha kell, csak legyen…
-
A normális élet apró morzsái
(2017 augusztus) A lilakendős tündérvízió és az első kemó óta öt nap telt el. Felállt a rendszer. Elkezdhettem az átmeneti immunerősítést, a töltekezést, és úgy általában a következő két hétre kiutalt normális életet. A normális élet apró morzsái, a morzsák illúziói, de már az illúziók puszta ígérete is hihetetlen értékkel bírt onnantól. Nap nap után…
-
kemó_1
(2017 július) – Ugye, befekszik? – kérdezte a doktornő mosolyogva. – Hát, ha kell… – válaszoltam vonakodva. – Elsőre jó lenne, hogy szem előtt legyen. Ó és milyen jó a haja! Meg akartam kérdezni, hogy csak én voltam figyelmetlen, vagy ezt a befekvést ő nem említette, amikor a múltkor átbeszéltük, mi hogy lesz. De, egyrészt…
-
Előtte
(2017 július) Biztos ismered azt a fagyizót ott a Bazilikánál, ahol virág alakú és híresen finom fagyit lehet kapni. Ahogy az ebéd után komótosan átcsattogtunk oda, éreztem, hogy a cipőm megtelik ólommal. Csak néztem a családom, tele akartam szívni a lelkemet velük, mert tudtam, hogy jó darabig ez az utolsó idilli állomás. Bárcsak sose kellene…
-
Paróka
(2017 július) – Mínusz öt – szólít meg kedvesen a boltos. – Pontosan ennyiről indulunk ilyenkor. Ne tévessze meg, hogy az a hölgy örül, ő törzsvevő. Amikor először járt itt, vele úgy mínusz egyről indulhattunk, nem emlékszem pontosan, de csak azért olyan magasról, mert ő addigra már majdnem az összes haját elvesztette, és tökéletesen tisztában…